Ez a cikk több mint egy éve frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés időpontjában pontosak voltak, de előfordulhat, hogy mára már nem aktuálisak, nem felelnek meg a hatályos törvényeknek, jogszabályoknak.

Manapság egyre többen képzik magukat masszőrnek és nyitnak saját vállalkozást akár főállásban, akár csak munka után mellékállásban. Az egyre növekvő keresletet próbálják meglovagolni, viszont a masszőrképzés során vállalkozási és egyéb ismereteket nem igazán sajátítanak el. Pedig rengeteg dologra kell odafigyelni egy saját vállalkozásnál, a legtöbbre még csak nem is gondolna az átlagember. A Masszőrök Egyesülete szedett össze egy csokorra való hasznos tudnivalót, amiből az alábbi cikkben szemezgetek.

Felhívom a figyelmet, hogy ezek az információk csak tájékoztató jellegűek, valamint nem teljes körűek. Felelősséget nem vállalok érte!

Általános tudnivalók

Frissítő, relaxáló masszázst egyéni vállalkozóként a 960401-es ÖVTJ kód alatt lehet végezni (az egészségügyi gyógymasszázs, terápiás céllal végzett gyógymasszázs nem ide tartozik). A tevékenység nem működési engedély köteles, valamint ÁNTSZ engedélyre sincs szükség. Viszont bejelentési kötelezettséggel tartozunk a helyi önkormányzat felé az iparűzési adó tekintetében (természetesen a NAV és a Kereskedelmi és Iparkamara mellett). Magára a helyiségre nincs előírás, ahol a masszázs történik. Nem szükséges csempézett burkolat, tusoló, mellékhelyiség, stb. Az más kérdés, hogy természetesen szakmailag elengedhetetlen a megfelelő higiénia, indokolt a kézmosási lehetőség és a WC, esetleg zuhanyzó. Viszont ezek nem előírások, így nem kérhetik számon a hiányát.

Mint minden vállalkozónak, a masszőröknek is tudniuk kell igazolni, hogy a székhelyüket és telephelyüket jogszerűen használják. Amennyiben nem saját tulajdonú az ingatlan, úgy szükség lesz egy székhelyhasználati nyilatkozatra (amit például INNEN lehet letölteni) az ingatlan tulajdonosától. Az ingatlan szomszédaitól, közös képviselőtől, lakásszövetkezettől, stb. nincs szükség engedélyre, feléjük bejelentési kötelezettség sincs. Bérleti szerződés szerint szükség lehet viszont érintésvédelmi vizsgálatra, tűzoltó készülékre, elsősegély dobozra, ötnyelvű dohányzást tiltó táblára (amit IDE kattintva érhet el), bejáratra, postaládára a vállalkozást azonosító feliratra, táblára (például: Kiss Béla egyéni vállalkozó).

Egyszemélyes vállalkozásoknak, például ha az egyéni vállalkozó alkalmazott nélkül dolgozik egyedül, nincs szüksége munkaalkalmassági vizsgálatra. Viszont ha már több személy dolgozik együtt, akkor mindenkinek szükséges, a tulajdonosnak és az összes alkalmazottnak is. Munkavédelmi, tűzvédelmi oktatás is csak abban az esetben szükséges, ha a vállalkozásban nem egyedül a vállalkozó szerepel.

Pénztárgép

Rengeteg kérdés merül fel a pénztárgéphasználati kötelezettséggel kapcsolatban. Több helyről kell információkat összegyűjteni, hogy világos legyen, mikor kell pénztárgépet használni, mikor számla- vagy nyugtatömböt. A 960401-es tevékenység pénztárgépes nyugtaadásra kötelezett. Így a szolgáltatásról pénztárgépen kiállított nyugtát, vagy számlatömbbe kézzel kiállított számlát, vagy online számlázó programban kiállított számlát kell adni (tehát a pénztárgép nem kötelező, csak előírás, de ki lehet váltani számlaadással).

Az is gyakran visszatérő probléma, hogy nincs mindenki tisztában azzal, hogy a számla nem azonos a nyugtával. Ha a vállalkozás úgy dönt, hogy minden vendégnek számlát állít ki, akkor a készpénzes számlákat a következő hónap 15-ig le kell jelenteni a NAV felé a PTGSZLAH adatlapon, függetlenül attól, hogy kézi, gépi, vagy online számlázó programot használ (a NAV online számlázójában kiállított számlákat is le kell jelenteni). Fontos még, hogy a számla kötelező tartalmi elemei közé tartoznak a vevő neve és lakcíme, vagyis ezeknek az adatoknak mindenképpen szerepelnie kell a számlán. Ha a vevő nem akarja megadni ezeket az adatokat, az még az előzetes figyelmeztetés ellenére is problémás lehet, mivel könnyen az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt találhatjuk magunkat egy bejelentés okán.

Kézzel írt nyugtát két esetben állíthat ki a masszőr. Az egyik eset az, hogyha a pénztárgépe elromlik, akkor a javítás idejére engedélyezett a nyugtatömb használata. A másik eset, amikor a masszőr házhoz megy és a vendég otthonában végzi el a szolgáltatást. Természetesen ilyenkor is lehetőség van számla kibocsátására, nem kötelező nyugtatömböt használni.

Jogdíjak zenehallgatás után

Amennyiben a szolgáltatás nyújtása közben zenét játszik le a masszőr, abban az esetben a zenefelhasználásért jogdíjat kell fizetni. Teljesen mindegy, hogy ez egy eredeti, boltban vásárolt cd, legális letöltésből származó zene, tv vagy rádió adás, esetleg számítógépen tárolt másolat. A legális forrásból származó (boltban vásárolt, fizetős oldalakról letöltött) zenének a megvásárlásával csak arra szerez engedélyt, hogy kizárólag otthon, családi körben használhassa azt. Annak vételárában nincs benne egy esetleges továbbközvetítés (akár tv-ben, rádióban történő sugárzás, vagy nyilvános helyen történő lejátszás) jogdíja. Ha a felhasználás nyilvános helyen történik, ott minden esetben a felhasználásnak megfelelő mértékű jogdíjat kell fizetni. Ennek mértékét azonban csak a felhasználás körülményeinek ismeretében lehet megállapítani. Az Artisjus oldalán van egy egyszerűen használható kalkulátor, amivel nagyjából kiszámolható a jogdíj mértéke. Egy átlagos, 20 négyzetméteres masszázsszalon esetében ez körülbelül 3.500-4.000 Ft lenne havonta, de a bejelentés után az Artisjus ki fogja számlázni a pontos, üzletre szabott árat, ami természetesen költségként elszámolható.

Tisztítószerek

Egyéni vállalkozás keretében dolgozó masszőr (fontos, hogy nem gyógymasszőr) az alábbi instrukciókat tartsa szem előtt a tisztítószerekkel kapcsolatban: ha a masszőr nem használ olyan tisztító-, takarító-, fertőtlenítőszert, ami a 1272/2008/EK rendelet alapján a veszélyes anyagok közé tartozik, akkor nem szükséges az ÁNTSZ regisztráció, valamint nem kötelező kémiai kockázatbecslést sem készíteni. Rengeteg olyan tisztítószer van, ami nem esik a rendelet hatálya alá, mégis 99 %-ban antibactericid és antivirucid, azaz tökéletesen megfelelnek. Leegyszerűsítve az egészet, szinte mondhatjuk azt, hogy amin nincs piros keretben fekete piktogram, azt lehet nyilvántartás nélkül használni.

Viszont ha olyan szer kerül felhasználásra, amit nevesít a rendelet, akkor további teendők vannak. Regisztrálni kell a kémiai biztonsági szakrendszerbe, biztonsági adatlapot kell kitölteni, valamint kémiai kockázatbecslést is készíteni kell. Az ÁNTSZ felé egyszeri díjat kell fizetni, kockázatkezelési terv árazása sok mindentől függhet, de a szakértők általában 10-30 ezer Ft közötti díjat kérnek el érte. Amennyiben változás következik be a felhasznált anyagokban, esetlegesen új telephely lesz, vagy éppen bezárnak egyet, akkor javítási és bejelentési kötelezettség keletkezik. Nincs semmilyen előírás a masszőr szalon takarítására vagy fertőtlenítésére, éppen ezért követelmény sincs. Az más kérdés, hogy szakmailag természetesen indokolt a tiszta és rendezett munkakörnyezet.

 

Ezek voltak a leggyakrabban felmerülő kérdések a masszőr vállalkozásokkal kapcsolatban, a cikkben nem foglalkoztam teljeskörűen mindennel, de egy kezdő iránymutatásnak megfelelő lehet a vállalkozások számára.