Utazási bérlet árának megtérítése

Kezdőlap / Hírek / Utazási bérlet árának megtérítése

Több ügyfelem is felkeresett már azzal a kérdéssel, hogy miként térítheti meg a munkavállalóinak az utazási bérletek árát. Magát a kérdést két részre kell osztani, mivel különbséget kell tenni a helyközi (távolsági) és a helyi utazási bérlet között.

Az SZJA törvény 25. paragrafusának (2) bekezdése, valamint a munkába járásról szóló 39/2010. kormányrendelet alapján, a munkáltató által megtérített bérletekre vonatkozó előírások nem változtak. Vagyis ez azt jelenti, hogy fő szabály szerint a helyközi utazással megvalósuló napi munkába járás, illetve hazautazás esetén nem kell jövedelemként figyelembe venni az utazási bérlettel történő elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet árát (vagyis annak 100%-át) meg nem haladó értékben a munkavállalónak fizetett térítést. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkavállaló által megvásárolt helyközi bérlet leadása ellenében akár a rendeletben meghatározott kötelezően fizetendő 86%-os térítésen felül, a munkáltató saját elhatározásából 100%-ig megtérített utazási bérlet ára sem generál adókötelezettséget.

Természetesen más a helyzet akkor, ha a munkavállaló a helyi utazási bérletét (pl. BKK bérlet) kívánja elszámoltatni. A munkáltató döntése, hogy ezeket a bérleteket megtéríti-e. Viszont az SZJA törvény 2019. január 1-i változása értelmében ez a munkavállalónál már mint munkaviszonyból származó jövedelemként jelentkezik. A megoldás az lehet, hogy a cég nevére kell számlát kérni és a vállalkozás ez alapján számolja el a személyi jellegű ráfordítások között a helyi bérlet árát. Ez után természetesen meg kell fizetni a közterheket, bérszámfejteni kell, a havi járulékbevallásban bevallani és természetesen igazolni mindezt. Ilyenkor a juttatást terhelő személyi jövedelemadót és a járulékokat a munkavállaló béréből kell levonni, vagy ha az nem lehetséges, akkor a dolgozónak kell megfizetnie.

Annak érdekében, hogy a munkavállaló nettó bére ne csökkenjen emiatt, elfogadható, ha a cég munkaviszonyból származó jövedelemként olyan „bruttó” összeget állapít meg (vagyis számfejt), és a megfizetett szociális hozzájárulási adóval, szakképzési hozzájárulással együtt számol el személyi jellegű ráfordításként, vall be (08-as bevallás 304. sor) és igazol a dolgozó számára, amelynek a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után fennmaradó nettó összege megegyezik a bérlet árával.

A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy ha a dolgozó felé a munkáltató meg kívánja téríteni például a havi, veszprémi helyi járatos utazás bérletének értékét (6.750 Ft) úgy, hogy a dolgozó nettó bére ne változzon, akkor az alábbi számítás szerinti bruttó összeget kell számfejtenie. 10.150 Ft bruttó összeget kell a dolgozónak személyi jellegű egyéb ráfordításként számfejteni, illetve könyvelni. Ebből le kell vonni és megfizetni az SZJA-t (1.522 Ft), valamint a bérjárulékokat (1.878 Ft), így a dolgozónak fizetendő nettó térítés összege pontosan 6.750 Ft lesz. Ezen felül a munkáltatónak meg kell fizetnie a bruttó bérre jutó szociális hozzájárulási adót (1.979 Ft), valamint a szakképzési hozzájárulás összegét is (152 Ft).

 

FRISSÍTÉS

A szociális hozzájárulási adó év közi változásának értelmében 2019. július 1-től a munkáltató által fizetendő adó mértéke 17,5%-ra változik. Ennek függvényében a fenti számítás annyiban változik, hogy a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó összege 1.776 Ft-ra csökken.