Újabb betegségekre jár adókedvezmény

Kezdőlap / Hírek / Újabb betegségekre jár adókedvezmény

Általános tudnivalók az adókedvezménnyel kapcsolatban

Havonta a minimálbér 5%-át, vagyis idén havi 7.450 Ft adókedvezményt vehet igénybe az a magánszemély, aki súlyosan fogyatékosnak minősül (335/2009. (XII. 29.) kormányrendelet szerint). Az adókedvezményt a 2019-ben megszerzett jövedelmük összevont adólapjának adójából vehetik igénybe. Aki az említett kormányrendeletben felsorolt betegségek valamelyikében szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, súlyosan fogyatékos személynek minősül. Kizárólag az érvényesítheti az adókedvezményt, aki a kormányrendelet mellékletében meghatározott betegségek valamelyikében szenved, vagy a mellékletben meghatározott fogyatékossággal él. A mellékletben nem szereplő betegségek után nem érvényesíthető az adókedvezmény.

Idén január 1-től bővült a mellékletben megtalálható betegségek köre, így például a mellrák, méhnyakrák, endometriózis, petefészekrák, valamint a here- és prosztatarák esetén is igénybe vehető az adókedvezmény. Természetesen az 5 éves általános elévülési időn belül visszamenőleg is érvényesíthető az adókedvezmény az újonnan bekerült betegségek után. Vagyis ha valamely betegséget 2013. 01. 01. után diagnosztizáltak, akkor a korábbi évek adóbevallásainak önellenőrzésével lehet igénybe venni az adókedvezményt. 2018-as évre május 20-ig van lehetősége beadni a kedvezményt is tartalmazó adóbevallást (annak, aki már beadta, szintén önellenőrzést kell benyújtania), 2019-re pedig két lehetőség közül választhat a munkavállaló:

  • a munkáltatónak tett adóelőleg-nyilatkozattal (innen letölthető) év közben, minden hónapban a fizetésével együtt megkaphatja a havi 7.450 Ft adókedvezményt, vagy
  • jövőre, a 2019-re beadott adóbevallásban egy összegben visszaigényli a teljes évi adókedvezmény összegét (89.400 Ft, ha a betegség a teljes évben fenn állt).

A személyi kedvezmény igénybevételének feltételei

Az egyik legfontosabb feltétel, hogy a magánszemélynek már az igénybevétel időpontjában legyen a súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló orvosi igazolása, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozata. Az elmúlt öt évre csak akkor érvényesíthető ez a fajta adókedvezmény, hogyha az igazoláson a súlyos fogyatékosság kezdő időpontja 2019. január 01. előtti dátum.

A fogyatékosság minősítése általános esetben a háziorvosnál, illetve az egészségkárosodás jellegétől függően a szakorvosnál kezdeményezhető. A rendelet mellékletében meghatározott igazolás a szakambulancia, vagy a kórházi osztály szakorvosa, illetve általuk készített dokumentumok alapján a háziorvos állítja ki.

A rokkantsági járadék megállapítására a lakóhely szerinti illetékes általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv jogosult, míg a fogyatékossági igényt a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalánál kell benyújtani. Az igazolások szerepelni kell:

  • a súlyosan fogyatékos személy természetes személyazonosító adatai, lakóhelye, adóazonosító jele,
  • az igazolás kiállítását megalapozó szakorvosi dokumentáció kiadásának dátuma,
  • betegség/fogyatékos állapot kezdő időpontjának,
  • az állapot véglegesnek minősül-e (véglegesség esetén innentől minden évben érvényesíthető a kedvezmény),
  • továbbiakban kötelezett-e felülvizsgálatra a magánszemély,
  • az igazolást kiállító szakorvos/háziorvos aláírása.

Az orvosi igazolást nem kell az adóbevalláshoz csatolni, de meg kell őrizni, mivel az elévülési időn belül, egy esetleges adóellenőrzés során a kedvezményre való jogosultság ezzel igazolható. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívja a figyelmet arra, hogy a súlyos fogyatékosság minősítése nem a NAV hatáskörébe tartozó adójogi, hanem orvosi szakmai kérdés.

A személyi kedvezmény idénybevételének feltétele, hogy a súlyosan fogyatékos magánszemélynek legyen adóköteles jövedelme (főállású katás vállalkozók itt akár pórul is járhatnak). A kedvezmény érvényesítésének joga másnak nem adható át (sem házastársnak, sem pedig szülőnek).

A kormányrendeletben meghatározott betegségek a teljesség igénye nélkül a következőek

  • látási fogyatékosság,
  • hallási fogyatékosság,
  • elzáródást okozó érbetegségek,
  • mozgásszervi fogyatékosság,
  • súlyos szervi károsodással járó immunbetegségek,
  • veleszületett enzimopátiák (ide tartoznak többek között a laktózérzékenység miatt fellépő betegségek is),
  • emésztőrendszer betegségei (ide tartoznak többek között a gluténérzékenység miatt fellépő betegségek endokrin és anyagcsere betegségek, ezen belül is az I. típusú és a szövődményekkel járó II. típusú cukorbetegség),
  • daganatos betegségek közül például a leukémia, mellrák, méhnyakrák, petefészekrák, prosztata- és hererák.

Az érintett jogszabályok

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban Szja tv.) 40. §-a alapján az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg.

Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 287/2018 (XII.21.) kormányrendelet 29. §-a, valamint a 11. számú melléklete.

A fogyatékosság minősítésére és az igazolás kiállítására vonatkozó szabályokat a 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet határozza meg.