Előző cikkemben körüljártam a kata adózással kapcsolatos alapvető tudnivalókat, valamint számba vettem néhány előnyét. A következőkben az ezzel szemben álló esetleges hátrányokra szeretnék kitérni.
A kata adózási formát az egyszerűsége miatt szeretik a legtöbben, viszont ez leginkább csak belföldi partnerek esetében és alanyi adómentes státusz mellett áll fenn. Amennyiben már áfakörbe kell lépni (vagy egyéb okok miatt kerül a képbe az áfa), akkor sokkal több adminisztratív dolgunk lesz, sokszor több, mint magával az egész katás vállalkozással. Külföldi partnerek esetében nem járhatunk el alanyi adómentes minőségünkben, ezért áfabevallást kell készíteni minden olyan hónapban, amikor külföldi partnerrel van kapcsolatunk. Jellemzően ilyenek szoktak lenni például a facebook és google hirdetések, amik után nemcsak áfabevallást kell adni, hanem meg is kell fizetni az áfát, valamint uniós összesítő jelentésen is kell adatot szolgáltatni a NAV felé.
Növeli az adminisztrációs terheket az is, hogy ha egy partner felé a tárgyévben több 1 millió forintot meghaladó bevétel keletkezik. Ebben az esetben mindkét félnek jelentési kötelezettsége van az adóhatóság részére. És ez a befogadott számlákra is igaz, vagyis ha a kisadózó vállalkozó 1 millió forintnál nagyobb összegű számlát fogad be éves szinten egy másik kisadózótól, akkor neki is jelentési kötelezettsége van erről a NAV felé.
A következő nagy hátránya a kata adózásnak, hogy jóval kevesebb összegre biztosít, mint a ténylegesen kivett összeg, vagy akár csak a garantált bérminimum. 25.000 Ft-os kata esetében nincs pénzbeli ellátás és nyugdíjalap, sem szolgálati idő. 50.000 Ft-os kata esetében 94.400 Ft-nak megfelelő nyugdíjalap képződik, jár a teljes tb-ellátás, de a szolgálati idő csak részlegesen illeti meg, azaz 1 év alatt 8,5 hónap szolgálati idő keletkezik. 75.000 Ft-os kata esetében 158.400 Ft-nak megfelelő nyugdíjalap képződik, jár a teljes tb-ellátás és a teljes szolgálati idő. Szünetelő kisadózónál viszont nem keletkezik szolgálati idő és nyugdíjalap sem.
Azaz ebből jól látható, hogy nyugdíj előtt állók esetén a kata adózású egyéni vállalkozás minimális nyugdíjat eredményez, azaz az önkéntes nyugdíjpénztárba történő külön befizetés szükséges (de legalábbis javasolt!), mint öngondoskodás, vagy a kata adózású vállalkozás összekombinálása munkaviszonyban megfizetett nyugdíjjárulékkal.
A gyermek után járó pénzbeli ellátás csupán kata adózást választva hasonlóan a nyugdíjhoz minimális lesz, ugyanakkor azt ebben az esetben hozzá kell tenni, hogy a gyermek 6 hónapos korától az édesanya újra dolgozhat és e mellett is megkapja a gyermek után járó pénzbeli ellátást, azaz valamivel rugalmasabb a rendszer ilyen szempontból. Gyermekvállalást követően a kata adózás hátránya, hogy a gyermek után járó családi adóalap- és járulékkedvezményt nem lehet érvényesíteni, így ebben az esetben is javasolható a kisadózás mellett egy munkaviszony fenntartása megfelelő jövedelemszinttel.
Adótartozás esetén törlik a KATA-s státuszt, és két évig nem választható újra. Nagyon szigorú a szabály az esetleges adótartozás esetén, ha a KATA-s adózó tartozása év végével meghaladja a 100.000 forintot, a vállalkozó nemcsak kiesik a kedvező adózási körből, de két évig vissza sem kerülhet oda.
Sok vállalkozó szembesül azzal, hogy katásként nem hitelképes, vagy nem annyira hitelképes, mint ahogy azt ő gondolná vagy a keresete indokolná. Hitelfelvételnél általában elvárt, hogy legyen legalább egy lezárt üzleti év. Maga a kata adózási mód nem szokott kizáró ok lenni hitelfelvételnél, viszont az érdemes tudni, hogy a NAV csak a katás bevétel 60%-át igazolja le a jövedelemigazoláson és ezt a bankok általában nem szokták az utolsó forintig elfogadni, hanem még bizonyos vélt költségeket levonnak belőle. Még rosszabb a helyzet például bt esetében, mert ott a kül- és a beltag között előbb megosztják a bevételt és csak annak veszik a 60%-át.
És a végére hagytam az igazi feketelevest, amibe sajnos nagyon sok kisadózó vállalkozó beleszalad: ellenkező bizonyításig a kisadózó tevékenységét munkaviszony keretében végzett tevékenységnek kell tekinteni. A bizonyítási kötelezettség a kisadózó egyéni vállalkozót, a katás gazdasági társaságot terheli. A bizonyítási procedúra nem mindig egyszerű,de a kata törvény nevesít hét kritériumot, amiből ha már kettőnek megfelel a vállalkozás, akkor nem minősítik bújtatott jogviszonynak. A kritériumok az alábbiak:
- A vállalkozó a tevékenységét NEM kizárólag személyesen végezte.
- A naptári évi bevétel legalább 50 %-át NEM csak egy adószámmal rendelkező vevőtől szerezte.
- A vevő NEM adhat utasítást a tevékenység végzésének módjára.
- A tevékenység végzésének helye a KATA-s vállalkozó birtokában van.
- A tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket, anyagokat nem az adószámmal rendelkező vevő bocsátotta rendelkezésre.
- A munkarendet a KATA-s vállalkozó határozza meg.
- Ha a nem főállású KATA-s vállalkozó saját munkahelye vagy a tulajdonában álló egyéb vállalkozás felé számlázott árbevétele az összes bevételének 50 %-át nem haladja meg akkor nem állapítható meg a bújtatott munkaviszony.
Természetesen az összes fenti értékhatárnál figyelembe kell venni a kapcsolt vállalkozásnak minősülő egyéb vállalkozásokat is.
Összességében nem mondhatjuk azt, hogy a kata jó dolog, mint ahogy azt sem, hogy rossz dolog. Mindenkinek az egyéni preferenciáit kell figyelembe venni és az alapján dönteni. Manapság - főleg a rengeteg kényszervállalkozás miatt - nagyon népszerű a kisadózói lét, sokaknak valóban megéri. Viszont akkor is jó tisztában lenni az előnyeivel és a hátrányaival is, valamint a hozzá kapcsolódó könyvviteli, adózási és sok esetben jogi háttérrel egyaránt.