Orbán Viktor februárban tartott évértékelő beszédében jelentette be a családvédelmi akcióterv legújabb elemeit, melynek fontos részét képezte a négy- vagy többgyermekes anyák élethosszig tartó SZJA-mentessége. Júliusban meg is született az erről szóló törvényjavaslat, amit az év végi adócsomag részeként el is fogadtak. Ennek értelmében 2020. január 1-től a kereső tevékenységből származó jövedelmük után nem kell személyi jövedelemadót fizetniük azoknak a nőknek, akiknek négy vagy több gyermekük van.
Kinek jár a kedvezmény?
A legfontosabb kérdések egyike, hogy kinek jár ez a kedvezmény. Az az édesanya (és csakis kizárólagosan az anya, mással megosztani nem lehet a kedvezményt), aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel
- családi pótlékra jogosult, vagy
- családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt (ide értve azt a gyermeket is, aki után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg), vagy a felnőtt gyermekeket is és
- az említett gyermekek száma a minimum négy főt eléri.
Mi számítható bele a levonható összegbe?
- a munkaviszonyból származó jövedelmek (munkabér, jutalom, prémium, túlóra, illetmény, illetménykiegészítés, pótlék stb.)
- az adóköteles társadalombiztosítási ellátás (pl. táppénz, csed, gyed),
- álláskeresési járadék, álláskeresési segély
- a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély illetménye
- a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása
- magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme (pl. megbízási díjak)
- egyéni vállalkozóként e tevékenységéből származó jövedelme
- mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme
- az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme
- a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme
- a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme
Mi az ami nem számítható bele a levonható összegbe?
Nem vehető figyelembe többek között az egyéni vállalkozó osztalékalapja, valamint az egyes jogviszonyok megszűnéséhez tartozó végkielégítés, valamint az úgy nevezett tőkejövedelmek. Ilyen tőkejövedelemnek minősül például az árfolyamnyereség, az ingatlanért kapott bérleti díj, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap adóköteles jövedelme és az árfolyamnyereség is. Ezen jövedelmek után a négy- vagy több gyermekes anyáknak is kell SZJA-t fizetniük.
A kedvezményt első alkalommal a munkaviszonyból származó jövedelem esetén
- a 2019. december 31-ét követő időszakra elszámolt,
- a 2019. évre vonatkozó, de 2020. január 10-ét követően kifizetett,
- a 2019. évet megelőző évre vonatkozó, 2019. december 31-ét követően kifizetett
bevétel adókötelezettségére, más esetben a 2019. december 31-ét követően megszerzett bevétel adókötelezettségére lehet alkalmazni.
Mikortól jogosult az édesanya?
A kedvezményre való jogosultság annak a hónapnak az első napján kezdődik, amelyik hónap bármelyik napján a magánszemély négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül. Megszűnik a kedvezmény annak a hónapnak az utolsó napján, amelynek egészében már nem minősül ilyennek (például, ha állami gondozásba vétel, örökbeadás vagy válás esetén az apának ítélt gyermek/ek miatt a létszám négynél kevesebb). A mentességet a családi pótlékra jogosultságtól számítják, tehát a családi adóalap-kedvezménnyel ellentétben nem a várandósság 91. napjától jár majd, hanem a szüléstől.
Amennyiben a négy vagy több vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeket nevelő anyának minősülő nő kedvezményre való jogosultsága az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultság időszakában megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelme másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelmének a jogosultsági időszak hónapjaival arányos részeként kell figyelembe venni.
Fontos, hogy a kedvezmény igénybevételéről az anyának nyilatkoznia kell. Ezen nyilatkozat alapján történik az adóelőleg megállapítás, illetve a kedvezmény érvényesítése az adóbevallásban. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a gyermekek nevét és adóazonosító jelét (ha nincs, akkor a természetes személyazonosító adatokat).
Összefüggés a családi kedvezménnyel
Fontos rendelkezés, hogy a kedvezményt érvényesítő nő kedvezményre jogosító jövedelmének adóelőleg-alapja más kedvezménnyel nem csökkenthető. A családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az adó mértékével (15 %) meghatározott összege a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe. Az új járuléktörvény összevonva kezeli a munkavállalót terhelő járulékokat egy egységes, 18,5%-os levonásként, ami azt eredményezi, hogy ez eddigi, 17%-ig érvényesíthető családi járulékkedvezmény helyett a teljes levonást kedvezményként lehet érvényesíteni (1,5%-os adóelőnyhöz juthatnak így az anyák). A gyakorlatban ez azt eredményezheti, hogy a négy vagy több gyermekes anyák bruttó bére meg fog egyezni a nettóval, ha jogosult a családi kedvezmény igénybevételére.
Az érintett édesanyák első házasok kedvezményét, a személyi kedvezményt, az adóról való rendelkezés lehetőségét csak akkor tudják érvényesíteni, ha olyan adóköteles, az összevont adóalapba tartozó jövedelmük is lesz (például egyéb jogcímen szerzett jövedelem), amelyre a négy- vagy többgyermekesek kedvezménye nem vonatkozik. Érdemes az első házasok kedvezményét a házastársnak igénybe vennie.