Adóváltozások 2019-ben

Kezdőlap / Hírek / Adóváltozások 2019-ben

Magyarországon évek óta állandóság tapasztalható az adórendszerben. Az az állandóság, hogy állandóan változik. Ahogy azt már megszokhattuk, az Országgyűlés által elfogadott “salátatörvény” valamennyi adótörvényt kisebb-nagyobb mértékben megváltoztatja. A következőkben a teljesség igénye nélkül szeretnék felsorolni néhány, a legtöbb vállalkozást érintő változást:

 

  • 2019. január 1-től 8 millió forintról 12 millió forintra emelkedik az alanyi áfamentesség értékhatára. Ezzel az áfamentesség határa meg fog egyezni a kata választhatóságának értékhatárával (az nem változott, hogy az év közben kezdő vállalkozások esetén az értékhatárt napra kell kiszámolni, míg a kata értékhatárt hónapra).
  • Átmeneti rendelkezés, hogy az a vállalkozás, akinek az árbevétele 2018-ban meghaladta a 8millió forintot, de nem érte el a 12 millió forintot, 2019-ben ismét választhatja az alanyi adómentességet.
  • Fontos változás még a katánál, hogy a nappali képzésben résztvevő diákoknak 50 helyett 25 ezer forint adót kell fizetniük akkor is, ha 25 éves korukig a tanulmányaikat szüneteltetik.
  • A szociális hozzájárulási adó nem csökken, marad 19,5%. Lehet hallani olyan ígéretekről, hogy júliustól 2%-kal csökken, de ezt ne vegyük készpénznek.
  • A tao-törvény újdonsága lesz, hogy a látványcsapatsportok támogatásának jogcímei kiegészülnek a sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeire vonatkozó támogatás nyújtásának lehetőségével. Szintén fontos változás, hogy megszűnik az előadó-művészeti szervezetek tao-kedvezménye.
  • A munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjasoknak nem kell járulékokat fizetni, mindössze 15% személyi jövedelemadót kell fizetniük a bruttó bérük után, és ez igaz akkor is, ha a nyugdíj folyósításának szüneteltetése történik.
  • Néhány szociális hozzájárulási adókedvezményt eltöröltek (55 évnél idősebb, 25 évnél fiatalabb munkavállalóknak járó), viszont két új bevezetésre kerül: a vállalkozási formában működő kutatóhelyek a kutatás-fejlesztési tevékenységet végző munkavállalók után csak a szociális hozzájárulási adó felét kell, hogy megfizessék és a 60 év fölötti életkorú, állami alkalmazásból elbocsájtott munkavállalók után az új munkáltató a minimálbér négyszereséig nem köteles szociális hozzájárulási adót fizetni.
  • A december 20-ig elvégzendő adófeltöltési kötelezettség szabályai enyhülnek. Az itt tévesztő cégek esetében a maximális mulasztási bírságának mértéke a felére csökken. Jövőre a befizetett előleg és az adóévi adó kilencven százalékának különbözete után maximum tíz százalék lehet a bírság.
  • A személygépjárművek bérbevételével kapcsolatos bejövő számlákon felszámított áfa 50%-a – az általános levonási feltételek fennállása esetén – automatikusan levonhatóvá válik a magáncélú és üzleti használat arányát alátámasztó útnyilvántartás vezetése nélkül is. Az adózók továbbra is választhatják ugyanakkor az útnyilvántartás alapú áfalevonás gyakorlását, ha az magasabb arányú áfalevonást támaszt alá.
  • Azon új lakóingatlanok értékesítése után, amelyek 2018. november 1-jén végleges építési engedéllyel rendelkeztek továbbra is kedvezményes, 5%-os áfát kell fizetni (2023. december 31-ig).
  • A munkaerő-kölcsönzés területén alkalmazott fordított adózás köre jelentősen szűkül 2021-től, az új szabályok értelmében ugyanis csak bizonyos építkezési, szerelési munkálatokkal kapcsolatos munkaerő-kölcsönzés esetén lesz alkalmazandó a fordított adózás, egyébként a belföldi munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos áfát a szolgáltató lesz köteles felszámítani.
  • Sokak által régóta várt változás következett be a dolgozók bejelentése során. Ez eddig kötelezően (és értelmetlenül) jelentendő végzettségadatokat január elsejétől már nem kell jelenteni, ez jelentős bürokráciacsökkenést eredményez a vállalkozóknál és a könyvelőknél egyaránt.

 

Szeretném felhívni a figyelmet, hogy az előzőekben csak néhány témát érintettem, azokat is csak felületesen, felhívó szándékkal. A legtöbb változás nem ennyire fekete-fehér, elengedhetetlen a törvénymódosítások részletes ismerete, ezért érdemes a döntések előtt felvenni a kapcsolatot a könyvelővel, adótanácsadóval. Jobb előre gondolkodni, mint utólag próbálni helyrehozni az esetleges rossz döntések következményeit.