2020. július 1-től jelentősen átalakulnak a számlázással kapcsolatos szabályozások, szokások. A vállalkozók nagy része már a határidő előtt próbál felkészülni a megváltozott körülményekre, próbál gyakorolni az új helyzetre. Az alábbi cikkben ezzel a témával foglalkozok kicsit részletesebben.
A vállalkozások jó részének már nem lesz újdonság, hogy el kell küldeni a NAV felé a kiállított számlákat, mivel 2018. július elsejétől a belföldi adóalanyoknak kiállított számlákat, amiknek az áfatartalma legalább 100.000 forint volt, jelenteni kellett. Ezt a jelentési kötelezettséget bővíti ki most két lépcsőben az adóhivatal:
- 2020. július 1-től minden számlát adatszolgáltatási kötelezettség terhel, amit más belföldi adóalanynak állítunk ki. Ez független az áfától, vagyis ha valaki alanyi adómentes, vagy egyéb ok miatt áfamentes a számlázás, akkor is van jelentési kötelezettség;
- 2021. január 1-től viszont már minden belföldi és külföldi magánszemélynek és vállalkozásnak kiállított számlára jelentési kötelezettség van, vagyis a NAV minden számlát látni fog.
A 2021-es változás alól egyedül azok a más tagállambeli magánszemélyek lesznek kivételek, akik pl. interneten keresztül végeznek távoktatást, számítástechnikai eszközök interneten keresztüli távfelügyeletével foglalkoznak. Ezekről a szolgáltatásokról az Áfa tv. 45/A §-a rendelkezik.
Nagyon fontos változás még, hogy minden számlán – aminek az adatait jelenteni kell a NAV-nak és a vevő belföldi adóalany – fel kell tüntetni a vevő adószámát (az adószám nem azonos az adóazonosító jellel!). Belföldi adóalanynak számít az, aki gazdasági tevékenységet folytat és adószámmal rendelkezik. Vagyis ide tartoznak a cégek, adószámmal rendelkező alapítványok, egyéni vállalkozók, egyesületek és az adószámos magánszemélyek is.
Hogyan lehet teljesíteni az adatszolgáltatást?
Két módon lehet eleget tenni az adatszolgáltatási kötelezettségnek:
- a számlák manuális rögzítésével a NAV Online számla rendszerében, vagy
- egy arra alkalmas számlázó programmal, ami a kiállított számlákat elektronikus úton automatikusan megküldi az adóhatóságnak.
Az adatszolgáltatáshoz mindenképpen regisztrálni kell a NAV Online számla rendszerében ügyfélkapu segítségével. Ez után lehet a kiállított számlákat egyesével felrögzíteni. Ez így elég időigényes is, valamint véleményem szerint hatalmas hibafaktort hordoz magában a nem megfelelő vagy elfelejtett számlaadat-rögzítés. Szeptember 30-ig részben moratóriumot hirdettek az adatszolgáltatásra, viszont a későbbiekben a büntetési tételek egyéni vállalkozóknál és magánszemélyeknél 200.000 forintig, cégek esetében 500.000 forintig terjedhet számlánként. Sokkal egyszerűbb, kényelmesebb és biztonságosabb egy megfelelő (akár online) számlázóprogram használata. Ezt egy technikai felhasználó létrehozásával össze lehet kötni a NAV rendszerével és az adatszolgáltatás automatikussá válik – természetesen csak élő internetkapcsolat esetén.
Hány nap van teljesíteni az adatszolgáltatást?
A jelenlegi szabályozás szerint, ha a számlában szereplő áthárított áfa eléri vagy meghaladja az 500.000 forintot, akkor 1 naptári napon belül rögzíteni kell az Online számla rendszerben. Ez 2020. július 1-je után is változatlan marad. Változás az 500.000 forint áfatartalom alatti számlákat (és az áfamenteseket) érinti, méghozzá úgy, hogy az adatszolgáltatási határidő 4 naptári nap.
A fentieken kívül fontos változás, hogy a számlakiállítás határideje is lerövidül. A belföldi partner felé kiállított számlákat eddig a teljesítést követő 15 napon belül kellett elkészíteni (bizonyos kivételektől eltekintve). Ez a határidő 2020. július 1-től 8 napra rövidül.