Ez a cikk több mint 180 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés időpontjában pontosak voltak, de előfordulhat, hogy mára már nem aktuálisak, nem felelnek meg a hatályos törvényeknek, jogszabályoknak.

Mint bizonyára sokan értesültek már róla, 2021-től alaposan megreformálják a KATA adózást. Nem mindenkit fog (hátrányosan) érinteni, de sok vállalkozást igen, leginkább azokat, akik kevés vállalkozás felé számláznak. 2020. nyarán az Országgyűlés elfogadta a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényt érintő, 2021. január 1-től hatályos módosításokat. A törvénymódosítás egyik fő célja az volt, hogy a jövőben ellehetetlenítse a kisadózó vállalkozások tételes adójának alkalmazását burkolt foglalkoztatási jogviszonyok esetében, melynek következtében a KATA törvény szabályai több ponton is szigorodtak a jelenlegiekhez képest.

Többes katázás tiltása

Az új törvénymódosítás tiltja, hogy valakinek egyszerre több helyen legyen katás jogviszonya, vagyis nem lehet valaki egyidejűleg katás egyéni vállalkozó és katás betéti társaság kisadózó kültagja. Valamelyik jogviszonyát meg kell szüntetni, választania kell a vállalkozónak, hogy melyik vállalkozásban kíván továbbra is katás maradni. Amennyiben 2020. december 31-ig nem teszi meg a bejelentést, úgy az Adóhivatal fogja hivatalból törölni a később létesített jogviszonyt. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy kötelező megszüntetni az egyik vállalkozást. Továbbra is működhet mindegyik, mindössze annyi a kitétel, hogy az egyiknek adózási módot kell változtatnia, vagy pedig a betéti társaságnál a beltag lesz továbbá a kisadózó, a kültag pedig akár heti egy órás munkaviszonyban is elláthatja a feladatait.

Kapcsolt vállalkozásnak számlázás

Az új törvénymódosítás továbbra sem tiltja, hogy valaki kapcsolt vállalkozásnak dolgozzon, kapcsolt vállalkozás felé számlázzon. Viszont 2021. január 1-től ezt egy plusz 40%-os adókötelezettség fogja terhelni belföldi kapcsolt vállalkozás esetén. Amennyiben külföldi kapcsolt vállalkozásnak számlázunk, abban az esetben „csak” a bevétel 71,42%-a után kell megfizetni a 40%-os különadót (ez az összes bevétel 28,568%-a). Előbbi esetben a kapcsolt vállalkozásnak, míg utóbbi esetben a katás vállalkozónak kell megfizetni és bevallani a megállapított különadót.

Azt, hogy ki minősül kapcsolt vállalkozásnak, azt az adózás rendjéről szóló törvény szabályozza. Ezt nem minden esetben egyszerű megállapítani, ezért ha nem biztos a saját vállalkozására vonatkozóan, akkor kérje szakértő segítségét. Leegyszerűsítve mondhatjuk azt, hogy kapcsolt vállalkozásnak az minősül, ahol azonos az ügyvezetés köre, vagy pedig közeli hozzátartozónk, mint például szülő, testvér, házastárs, házastárs testvére stb.

Hárommillió forint feletti különadó

Ha egy kifizetőnek minősülő vállalkozás a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a juttatás 3 millió forintot meghaladó része után 40 %-os mértékű adót köteles megállapítani, bevallani és megfizetni. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget, amely után a kifizető a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó rész alapján 40 %-os mértékű adót köteles fizetni. Tehát, ha egy kifizetőnek minősülő vállalkozás kapcsolt kisadózó vállalkozásnak juttat 3 millió forintot meghaladó bevételt, akkor ezen bevétel után a 40 %-os adót csak egy jogcímen, a kapcsolt vállalkozások közötti kifizetések jogcímén kell megfizetni. Magánszemély felé történő számlázáskor nem kell alkalmazni az új, 40%-os szabályt.

A kifizető az adót elsőként annak a hónapnak a 12. napjáig köteles megállapítani, bevallani és megfizetni, amelyet megelőzően a 3 millió forintos juttatási értékhatárt átlépte, majd a tárgyév minden olyan hónapját követő hónap 12. napjáig, amelyben a kisadózó vállalkozás részére bevételt juttat. A bevallásban a kifizető köteles feltünteti a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét.

Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni az alábbi összegeket:

  • a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak;
  • amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak;
  • amelyet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerint költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.

Új adatszolgáltatási kötelezettségek

2021. január 1-től a kisadózó vállalkozásokat egy új tájékoztatási kötelezettség is terheli, melynek keretében a kisadózó vállalkozások kifizetővel létesített szerződéses jogviszony esetén, a szerződés megkötésekor kötelesek a kifizetőt írásban tájékoztatni arról, hogy kisadózó vállalkozásnak minősülnek. Továbbá, a kisadózó vállalkozások kötelesek a velük szerződéses kapcsolatban álló kifizetőt arról is tájékoztatni, amennyiben a KATA törvény szerinti adóalanyiságuk megszűnik vagy újrakeletkezik. Az átmeneti rendelkezések alapján a kisadózó vállalkozások által 2020. december 31-ig kifizetővel létesített és 2021-ben még fennálló szerződéses jogviszony esetében, a kisadózó vállalkozásnak 2021. január 15-ig kell tájékoztatást nyújtania a kifizetőnek a fentiekben megnevezett körülményekről. Ezen kívül a kifizető a tárgyévet követő év január 31-ig köteles tájékoztatni a kisadózó vállalkozást a 40 %-os mértékű adó alapjaként figyelembe vett összegről.